Lomtalanítás

Jeltelen ünnep de szép esemény - már szinte fiesta -
zajlik a városon át, legalábbis két kerületben:
pinceszagú kupacok barikádként állnak a járdán,
cigányasszonyok kisgyerekekkel ülnek mindig az őr szerepében
rokonok seregére várva kik jönnek végre a kockaladákkal
s nézik ahogy a mosógép, deszkák, csúf babakádak
helyükre kerülnek, erősen a nyúlós pók odafogja
kidbott hűtőt, tévét feszegetnek eközben szét az erősek,
tranzisztor, motor-e amiért ütik nagykalapáccsal
szép nagy egészből kis darabokká szét az egészet
nékik a szerzés, a riszájkling-jelleg most csak a fontos,
a krémszínű kosztümös ősz öregasszonynak meg a
szép emlék, amiért csudajó ez a lomtalanítás
kétujjal tartja fel a kottát, betűzi a címet
s abban úgysincs benne, de bár el tudnám jól muzsikálni,
mennyire jó néha, valljuk csak be igazából
mások elfeledett és újra fényre kerülve
kissé misztifikált kacatjaiba beletúrni.